Az Ipari Parkok Egyesület (IPE) nonprofit szervezet. 1994-ben alakult azzal a céllal, hogy előmozdítsa hazánkban az ipari parkok létesítését. E cél elérése érdekében az Egyesület tagjaira támaszkodva kezdeményezően vett részt a szükséges szakmai alapok megteremtésében. Az IPE javaslatot tett a kormánynak az ipari parkok preferenciarendszerére (1995. május), finanszírozására (1995. december, 2005. augusztus), kezdeményezte, hogy a kormány különítsen el forrásokat az ipari parkok létesítésének előmozdítására, s dolgozzon ki egy ipari park fejlesztési programot (1995. november, 2004. november).
2003-ban kidolgozta az Egyesület – a GKM megbízásából – az ipari parkok fejlesztésének közép és hosszú távú stratégiáját.
2004-ben kezdeményezte, hogy az EU frissen csatlakozott országaiban az ipari parkok gazdasági szerepével foglalkozzon az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. Ez a munka befejeződött: az IPE által menedzselt munkát az érintett EU-s testületek egyhangúlag elfogadták (2005. december). Részt vett az Egyesület – ugyancsak a GSZT keretei között – az innováció és az ipari szerkezetátalakítás kérdéseinek vizsgálatában is.
Az Egyesület évente rendez valamennyi park részvételével konferenciát (ezek nagyobb része nemzetközi jellegű). Évente workshopokon kerül sor az aktuális feladatok áttekintésére.
Az Egyesület tagjai révén jelen van az ipari park építés minden fázisában és területén. Együttműködési megállapodás keretében dolgozik együtt a Magyar Fejlesztési Bankkal, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával. Az IPE tagja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége-, a Magyar Innovációs Szövetség Elnökségének, a Magyar-Ázsiai és Csendes-Óceáni Üzleti Szövetségnek, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesületnek, az ELEC Magyar Tagozatának. Az IPE elnöke az MGYOSZ képviseletében részt vesz az ipari park cím-pályázat elbírálását végző tárcaközi bizottság munkájában. Társelnöke, dr. Tóth János úr az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szekcióelnöke; felügyelete alá tartozó területek: infrastruktúra, közlekedés, innovációs társadalom, megújuló energia, általános szolgáltatások. Ugyancsak tagja az IPE társelnöke a Nemzeti Fejlesztési Tanácsnak, és soros elnöke a magyar Gazdasági és Szociális Tanácsnak. Az Egyesület kapcsolatai kiterjedtek és működők.
Az Egyesület 1997. januárjától jelen van az Interneten (döntően az IPE HÍRLEVÉL révén). Az IPE tevékenységét információs központ jelleggel végzi. Az elmúlt nyolc év során az ipari parkokkal kapcsolatos információkat az Egyesület módszeresen gyűjtötte, az ingatlanfejlesztési és befektetési feladatok előtérbe kerülésével e cél érdekében segíti az ipari parkokat. Az Egyesület alkalmas arra, hogy a helyi kezdeményezéseket, a befektetési szándékokat elemezze: az ezzel összefüggő marketingmunka szakmai alapjai jórészt rendelkezésére állnak, ezirányú kezdeményezései jelentősek.
Az IPE programjában a főbb prioritások: a tőkeszervezés, az innováció előmozdítása, a kis és középvállalkozók versenyképességének javítása, a menedzserek képzésének segítése.
Az Egyesületnek jelenleg 78 tagja van. Tagjaink között az önkormányzatoktól az egyéni vállalkozókig képviseltetik magukat a korszerű lehetőségek kiaknázásában leginkább érdekeltek. Az Egyesület összetételének ilyen alakulása lehetővé teszi, hogy tevékenységét sokoldalúan, a leginkább érdekeltek bevonásával, illetve a szakmai tennivalókat professzionális megközelítésben prezentálja.
Az ipari parkok fejlesztési forrásigények ugyanis évről-évre dinamikusan növekednek, s ezért az IPE mint kiemelt szervezet részt vett – 2004-től – a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret, illetve az Új Magyarország Fejlesztési Terv kidolgozásában. A munka eredményességét jelzi, hogy 2007-ig a parkok mintegy 10,5 Mrd Ft pályázati forrást tudtak felhasználni, a következő 7 évben ez az összeg 250 Mrd Ft, a parkok 14 operatív programban pályázhatnak. Az IPE törekszik arra, hogy az ipari parkok aktív szerepet vállaljanak a több megyét átfogó regionális programok kialakításában. Az Egyesület az elmúlt 7 évben regionális struktúrát hozott létre, e szerint működik. A régióközpontok: Dél-Dunántúl: Pécs; Közép-Dunántúl: Székesfehérvár; Nyugat-Dunántúl: Győr; Észak-alföld: Debrecen; Közép-Magyarország: Budaörs; Dél-alföld: Szeged; Észak-Magyarországi Regionális Divízió: Salgótarján. A szervezet elnöke – alapítástól – Rakusz Lajos, társelnöke 2006-tól Dr. Tóth János
Az Egyesület tagjai számára széles körben igyekszik szolgáltatásokat nyújtani. Ezek közül a legfontosabbak:
- az egyesületi tagok közötti együttműködés elősegítése, beleértve az üzleti kapcsolatokat is,
- rendszeres kapcsolattartás az ipari parkok létesítésére és működtetésére vonatkozó kormányzati és szakmai intézményekkel és szervezetekkel,
- együttműködés a kormányzati szervekkel az ipari parkokra vonatkozó rendeletek, szabályozások kidolgozásában és véleményezésében,
- részvétel az ipari parkokkal összefüggésben létrehozott szakmai fórumok munkájában,
- nemzetközi kapcsolatok kialakítása és fejlesztése az ipari parkok területén kompetens nemzetközi szervezetekkel, intézményekkel és cégekkel,
- érdekképviselet, érdekérvényesítés a kormányzat felé,
- tájékoztatás nyújtása az Egyesület tagságáról és az ipari parkok hálózatáról a külföldi és hazai érdeklődő szervezeteknek,
- egyesületi szakadatbázis létesítése és a tagok számára, annak használatának biztosítása,
- javaslat szolgáltatások kialakítására és fejlesztésére,
- az ipari parkok kvalifikálásának elősegítése,
- az ipari parkok menedzsereinek képzése (távoktatás szakmai anyagainak összeállítása, a szervezeti feltételek megteremtése).
Az IPE 2007. novemberében létrehozta az IPE Tanácsadó Hálózatot. A szervezet és aszolgáltatások leírása a "Tanácsadó Hálózat" menüpontból érhető el.
Az Ipari Parkok Egyesület 1995-ben lépett be a Tudományos Parkok Nemzetközi Szövetségébe, (IASP - International Association of Science Parks), mely az öt kontinensen mintegy 800 szervezetet tömörít.