JAVASLAT
AZ EGYSÉGES TUDOMÁNY- ÉS INNOVÁCIÓPOLITIKAI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁRA
A jelenlegi irányítási rendszer széttöredezett, egyes részeiben működésképtelen, a kormányzati szintű koordináció gyakorlatilag nem működik. (Függelék) Nem lenne célszerű, ha a jelenlegi rendszert igyekeznénk korrigálni. Ennél a helyzet sokkal rosszabb, EU tagságunk pedig sokkal többre nyújt lehetőséget.
A koncepció lényege, hogy a tudomány- és technológiapolitika formálásának tengelyébe az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programja kerüljenek. A gyakorlati megvalósítást az teszi lehetővé, hogy a Gazdaságfejlesztési Operatív Program priorizálja az innovációt, illetve 2008-ban kell kidolgozni a 2009-el induló következő Akciótervet, amelynél már egy átfogó, a K+F, az innováció egészét figyelembevevő stratégiát is érvényesíteni lehetne.
Megfontolandó alapvetések:
- A tudomány- és innovációpolitika a kormányzati munkában kapjon prioritást (az oktatás mellett).
- Az irányítási rendszer fogja át a tudomány- és technológiapolitika egészét, gondoskodjon az alapkutatások feltételeiről.
- A tudomány- és innovációpolitika állami irányítása konzisztens és tartós rendszerként működjön, az államigazgatás szerves részeként. Mind a kormány, mind a tárcák, kormányhivatalok innovációs tevékenységének szervezeti, jogi, financiális feltételei feleljenek meg a hatékony együttműködés hazai és nemzetközi (kitüntetett módon az EU-s) követelményeknek.
Az irányítási rendszer súlyponti feladatai
Hálózatépítés, klaszterek, versenyképességi pólusok, tudományos, technológiai, innovációs, logisztikai parkok fejlesztése, a gazdasági, kutatási, oktatási, pénzügyi intézmények tevékenységének összehangolása, illetve együttműködésük előmozdítása, ösztönző adórendszer működtetése, minőségi követelmények támasztása és a teljesítmények figyelembevétele a források felhasználásánál, az EU 7. Kutatási-, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramban való részvételünk fokozott támogatása, a K+F kiválósági központok fejlesztése, közreműködés az EU nagy K+F programjaiban.
Szervezeti változások:
„A” megoldás:
- Az innovációnak miniszteri szinten legyen gazdája a kormányban. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumból névváltoztatással legyen Önkormányzati és Fejlesztési Minisztérium (ÖFM). E minisztérium felügyeleti körébe tartozzon a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH).
Az ÖFM innovációs feladatai:
- stratégiai tervezés, prioritások,
- nemzetközi kapcsolatok,
- törvény és jogszabály előkészítés,
- hatósági ügyek.
- A Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium (TTK) munkáját át kell alakítani. A miniszterelnök vezette testület rendszeresen (2-3 havonta) ülésezzen, az ülés határozatait a soron következő kormányülésre be kell vinni, hogy azok kormányhatározattá emelkedjenek. A testület jelenlegi összetétele kibővítendő a kancelláriaminiszterrel, az önkormányzati és fejlesztési miniszterrel (ügyvezető alelnök), az innovációs ügyekben illetékes szakhatóságok vezetőivel (Magyar Szabadalmi Hivatal, OTKA, MTA elnökei). Civil szervezetek részvételét nem javaslom: az irányítási rendszerből nem egy vitaklub hiányzik, hanem az átfogó, konzisztens és módszeres döntésekre képes felelős testület. A testület kis titkársággal működjön, amelynek vezetője a MEH stratégiai és innovációs ügyekkel foglalkozó szakállamtitkára legyen.
- A Tudomány- Technológiapolitikai és Versenyképességi Tanácsadó Testület megszüntetését javaslom. Stratégiai ügyekben ad-hoc bizottságok és tudományos intézmények felkérése a célravezető út.
- Valamennyi tárcánál át kell tekinteni, hogy szervezeti rendjük mennyire felel meg az innovációval kapcsolatos – a kormány által priorizált – feladatok ellátásának, a szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell hozni.
- Létre kell hozni a Nemzeti Innovációs Ügynökséget (az NKTH apparátusából). Az ügynökség az ÖFM-hez tartozna. Feladata: a regionális innovációs ügynökségek hálózatba szervezése, az innovációt elősegítő K+F-, gazdasági programok, a technológiai transzfer ügyek kezelése; a K+F szervezetek és a gazdasági társaságok közötti kapcsolatteremtés elősegítése, a hálózatosodás támogatása, a szolgáltatások feltételeinek kiépítése. Az Innovációs Alap 50%-a felett a regionális innovációs ügynökségek rendelkezzenek (ez jelenleg 25%).
- Az ÖFM mellett működjön a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács. A Tanács stratégiai és ellenőrzési ügyekben rendelkezzen erős jogosítványokkal. Az innovációs szervezetek, a programok ellenőrzéséhez szükséges jogi és financiális feltételek révén az innovációs folyamatok elemzéséhez, a döntések szakmai megalapozásához és a végrehajtás ellenőrzéséhez szükséges feltételeket az ÖFM biztosítsa számára. Feladatkörét ki kell terjeszteni az innovációs folyamatok egészére (a jelenlegi testület kompetenciája csak az innovációs alapra terjed ki).
„B” megoldás:
A fenti szervezeti megoldás alternatívája lehet, hogy a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal ismét (a rendszerváltást követően harmadszor is) kormányhivatal lesz, felügyeletét az innovációért felelős – nemzetközi elismertséggel és tekintéllyel bíró – tárca nélküli miniszter látja el. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben az innováció külön operatív programot kap 2009-től a Lisszaboni Stratégia megvalósítását célozva. Az innovációs program súlya az ÚMFT-n belül 6-7% körül legyen. A felsőoktatási K+F, az MTA és az OTKA kormányzaton belüli felelőse továbbra is az oktatási és kulturális miniszter lenne. Ez a megoldás kifejezésre juttatná a kormányzat elkötelezettségét a Lisszaboni Stratégia iránt, de az irányítási rendszer széttagoltsága, a források összehangolt felhasználása csak szerény mértékben javulna.
Rakusz Lajos
elnök
Budapest, 2008. január 25.
