IPARI PARKOK – VERSENYKÉPESSÉG
AZ IPARI PARKOK HELYE, SZEREPE AZ EU-BAN
Az EU illetékes bizottságának felfogása szerint az ipari parkok átfogó keretet és eszközt adnak az innováció megkönnyítésére, előmozdítására és fejlesztésére. Tevékenységük tipikusan kiterjed az inkubációra, a technológiai transzfer elősegítésére, valamint az üzleti angyal programokra. A parkok kiváló lehetőséget adnak a kockázati tőke tranzakciók előkészítésére és lebonyolítására. A parkok hozzájárulnak az EU programjainak kialakításához és megvalósításához; partnerségre képesek és alkalmasak a hálózatban való működésre.
Megjegyzés: „A technológiai parkok szerepe az új uniós tagállamok ipari szerkezetváltásában” címmel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2005. december 15-én foglalt állást. A testület elvi álláspontját tükröző bevezető blokkot 1. sz. Mellékletként csatoljuk. A teljes anyag megtekinthető az Ipari Parkok Egyesület honlapján: www.ipe.hu
IPARI PARKOK MAGYARORSZÁGON
1.) Hazánkban az elmúlt másfél évtizedben nemzetközileg is jelentős ipari parki rendszer épült ki. Az ipari teljesítmény negyede, az ipari export harmada az itt működő cégektől származik, s itt dolgozik minden ötödik ipari foglalkoztatott.

Forrás: GKM gyűjtés
Az ipari parkok Magyarországon a válságmenedzselés részeként jöttek létre. 1992-2007 között a költségvetési támogatás az ipari parkok infrastruktúrájának kiépítésében 10,5 Mrd Ft volt, az ipari parki összes beruházás 0,5%-a. Szlovákiában ez az arány a parkok létesítésének kezdeti szakaszában 80%, Csehországban, Lengyelországban 10%. Hazánkban az ipari parkok helyi kezdeményezéssel, a piaci viszonyokhoz igazodóan, a szubszidiaritás elvét követve alakultak, illetve fejlődtek. Egyre többen és nagy számban vannak kiváló teljesítményt nyújtó parkok, de az ipartelepként funkcionáló szervezetek száma is jelentős.
A Nemzeti Stratégiai Referencia Keret kidolgozása, illetve a további tervező munka során az ipari parkok fejlesztése prioritást kapott: mintegy 250 Mrd Ft a potenciális pályázati forrás összege, amelyet a parkok 2007 és 2013 között megpályázhatnak. A parkok a 15 operatív programból 14-ben kaptak pályázási lehetőséget (2. sz. Melléklet). A Gazdaságfejlesztési Operatív Programból a tervező munka utolsó szakaszában a GKM kizárta a tervező munkában már körvonalazódott – mintegy 50 – park indulását (lásd: 3. sz. Melléklet). Ezek a parkok – a többi parkhoz hasonlóan – a ROP-ban indulhatnak. A GOP-ban továbbra is megmaradtak a technológiai és innovációs parkok, valamint a pólusokhoz kapcsolódó ipari parkok, fejlesztések (a lehetséges parkok listáját lásd: 4. sz. Melléklet).
Megjegyzés: a magyar jog nem ismeri a technológiai és innovációs park terminus technikusokat, ezek definiálása előttünk álló feladat. A szóba jöhető parkok terén ma még bizonytalan a helyzet, a rendelkezésre álló forrás összege várhatóan: 45 Mrd Ft.
2.) Az ipari parkok fejlődésének jelenlegi problémái
- Az ipari parkok 2003-ban, a GKM-ben elfogadott középtávú fejlesztési stratégiája csak részben valósult meg. Az EU csatlakozás, az Új Magyarország Fejlesztési Terv olymértékben módosította a fejlődés lehetőségeit és követelményeit, hogy a parkok fejlesztése bizonytalansággal terhes. A stratégia megújítása, kormányszintű elfogadása halaszthatatlan.
- A parkok eredményességében egyre fontosabbá válik, hogy működési feltételeik átláthatóak és kiszámíthatóak legyenek. Rendezni szükséges a parkokat működtető gazdasági társaság, menedzsment és a betelepült cégek viszonyát; ki kell dolgozni a finanszírozás, az adózás adekvát rendszerét. Sürgető, hogy Szlovákiához, Romániához, Bulgáriához hasonlóan hazánkban is legyen törvény az ipari parkról, az ehhez vezető kodifikációs munkát mielőbb kezdeményezze a gazdasági tárca.
- A parkok tevékenységében egyre inkább az együttműködés, az innováció, általában a versenyképesség előmozdítása a meghatározó követelmény. Ahhoz, hogy a parkok ennek megfeleljenek, a menedzserek képzésében, a betelepült cégek szakmai tevékenységének áttekintésében, együttműködésük előmozdításában, az ipari parkok monitoringja terén érdemi előrelépés szükséges. Ezekre a tennivalókra az operatív programok forrást kínálnak, sürgető feladat, hogy a parkok éljenek ezzel a lehetőséggel.
- A pályázati kiírásoknak lehetőséget kell adniuk arra, hogy a Regionális Operatív Programokban a kistérségi, térségi-társulások fejlesztését az ipari parkok bekapcsolásával, azokkal együttműködésben valósítsák meg.
- Anakronisztikus, hogy hazánkban az „integrátori” és a „kistérségi gazdaságfejlesztési parkok” az úgynevezett „minősített ipari parkok”. Ezek a kategóriák a nemzetközi életben nem ismertek. Szükséges, hogy az ipari parkok terminológiai csoportosítása feleljen meg az európai – illetve a nemzetközi – gyakorlatnak. Ki kell dolgozni a tudományos-, technológiai-, innovációs park címek odaítélésének rendszerét, illetve a jelenlegi parkok átalakításának feltételrendszerét. A fejlesztési pólus programokba az innovációorientált ipari parkok bekapcsolása megoldandó feladat. Gondoskodni szükséges a hazai parkok EU-n belüli szervezeti integrációjának feltételeiről, illetve ösztönözni kell a még szélesebb nemzetközi együttműködést.
- A térségfejlesztésben az ipari parkok szerepe mind jelentősebb. A felzárkózás-, a foglalkoztatás bővítése előmozdításának differenciált feltételeiről kormányzati szinten is gondoskodni szükséges. Fontos, hogy a regionális fejlesztési tanácsok munkájában a térség gazdasági szereplői – ezek között az ipari parkok regionális divíziói – képviselethez jussanak.
3.) Az ipari parkok fejlesztésének programja, különös tekintettel az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjaira.
A fejlesztési terv célrendszerébe az ipari parkok bekapcsolása meghatározó jelentőségű lehet, amennyiben a működésük feltételeit a KKV-k versenyképességének hatékonysági követelményeihez igazítjuk.
Ehhez szükség van egy olyan átfogó koordinációs módszerre és eszközre, amely a parkok gazdasági (társadalmi) szerepének átalakítását, a vállalkozások innovációorientált fejlesztéséhez szükséges szolgáltatások kiépítését, az innováció keresleti piacának megteremtését alapozza meg. E munka során figyelembe kell venni a parkok fejlődésének jelenlegi állapotát, tevékenység-struktúrájának átalakulását (5. és 6. sz. Mellékletek) A program kidolgozásában ezúttal már a parkokba betelepült vállalkozások szakmai vizsgálatára is sort kellene keríteni, hogy a lehetséges együttműködések feltérképezhetők legyenek (klaszterek, egyetemek-vállalatok együttműködése, a szükséges technológiai centrumok iránti igény, stb.). Jelenleg rendelkezésre áll több olyan szakmai munka, amely a klaszteresedés nézőpontjából érdemleges információkat ad. Ezek szintetizálása, az ipari parkok bekapcsolása ezekbe a folyamatokba előttünk álló feladat. Vizsgálandó, hogy milyen szakismeretek szükségesek az ipari parkok fejlesztésének következő szakaszában (pl.: innovációs menedzsment) az előrehaladáshoz.
Rakusz Lajos
elnök
Budapest, 2007. július 13.