IPE - Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai Parkok Egyesület

A recesszió mindennél gyorsabban és hatékonyabban érteti majd meg a magyar vállalatokkal, hogy a fejlesztés, az innováció a túlélés és a későbbi kitörés kulcsa. Mindezt az „Innováció, mint a kibontakozás lehetősége ” című mai konferencián Molnár Károly, a K+F-ért felelős tárca nélküli miniszter mondta el. (a konferenciát IPE, az Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai Parkok Egyesülete szervezte). Az innováció politika akkor működik jól, ha az ötlettől a piacra jutásig támogatja a fejlesztőket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szabadalomtól a termékig tartó lánc minden fázisában forrást kell biztosítani a vállalkozásoknak. Erre Molnár Károly szerint a magyar vállalatoknak óriási szükségük van, mert míg hazánkban az egyébként is alacsony innovációs hajlandóságot nagyrészt állami források tartják életben, addig Európában másutt ezt a költséget 70%-ban a vállalatok állják. Arra, hogy milyen alacsony a magyar vállalatok innovációs hajlandósága, a tárca nélküli miniszter lesújtó adatokkal szolgált. A piaci szereplők 3%-ának van valamilyen szabadalma, és 10%-uk rendelkezik fejlesztő kapacitással. A tárca nélküli miniszter szerint ez a helyzet lassan javulhat, mivel az idén és jövőre is pályázati forrásból 250 Milliárd Ft áll rendelkezésre a vállalatok innovációjának támogatására. Így már nem hiába való óhaj az, hogy a vállalkozások a recesszióból való kilábalás eszközének tekintsék a K+F+I-t. Molnár Károly figyelmeztetett arra, hogy a válság után nagyon gyorsan megtörténik a piacok újrafelosztása. Csak az a vállalkozás tudja majd magát újra pozicionálni, amelyik ár most új termékeket kezd el kifejleszteni, hiszen legalább 2 évre van szükség  a termékek piaci bevezetéséig. Ezért csak annak van esélye a válság utáni gazdaságban megvetni a lábát, aki most nem tétlenkedik, hanem fejleszt.

 

Székely Judit, az Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára ezt követő előadása a különös magyar paradoxonra világított rá. Míg a K+F-ért felelős miniszter szerint az a magyar gazdaság baja, hogy kevés a magas hozzáadott értéket előállító vállalat, addig a foglalkoztatásért felelős szakállamtitkár szerint azért olyan kiugróan alacsony a magyar aktivitási ráta, mert nincs alacsony hozzáadott értéket előállító termelési és szolgáltatási szektor. Ezért a legfeljebb 8 általánost végzett embereknek nincs hol dolgozniuk, és semmi esélyük szakképzettség nélkül munkához jutni. A vállalkozások fejlődési kilátásait már a válság előtti időszakban is rontotta a szakmunkáshiány, de a szakképzés területén egy-két éve elindított változások beéréséhez még 3-4 év biztos kell. Addig is rengeteg fejlesztési forráshoz juthat a már létező 70, és az idén még létrejövő újabb 30-40 Térségi Integrált Szakképző Központ, amelyek a piaci szereplők igényeinek megfelelő szakmákra tanítják a jövő képzett munkásait.

Székely Judit szakállamtitkár számos, a válság hatását tompítani képes foglalkoztatási, képzési támogatásra hívta fel a figyelmet. A közeljövőben már 100 ezer ember tehet különböző, a munkaerőpiacon nélkülözhetetlen tudásra szert, például informatikai, nyelvi és vállalkozói ismereteket szerezhetnek a két hónap múlva induló uniós pályázatok segítségével. 30 Mrd Ft áll a vállalatok rendelkezésére akkor, ha a munkavállalóikat a válságban nem elbocsájtják, hanem képzésre küldik. Ez a program a kieső időre a munkások bérének és a képzési költségnek is átvállalja a 80%át.

Czirják Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója a nadrágszíj összébb húzására és túlélési technikák kidolgozására bíztatta a vállalkozásokat. Czirják Sándor szerint a devizahitelből finanszírozott fogyasztás kora lejárt, ma a vállalatoknak szinte nincs esélyük hitelhez jutni a kereskedelmi bankoktól. A vezérigazgató szerint annak a vállalkozásnak, amelyik a mai kamat szint mellett hitelt akar felvenni, nem is szabad adni, mert azt nem lehet kitermelni. Czirják Sándor épp ezért javasolta már hónapokkal ezelőtt azt Simor Andrásnak, az MNB elnökének, hogy olcsó forinthitelekkel kellene piacra lépnia vállalati hitelezés fenntartásához az MFB bevonásával. Erre azonban a mai napig nem került sor, pedig a fedezete is meglenne, mivel a Nemzeti Bank trezorjában 2000Mrd Ft-ot helyeztek el a kereskedelmi bankok. Czirják Sándor szerint ma más a monetáris politikára van szükség, mint békeidőben

Dr. Tóth János, a házigazda IPE, Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai Parkok Egyesület elnöke ismertette az ipari parkok követeléseit, amelyeket az új kormánynak címeznek. A követeléseiket 10 pontban fogalmazták meg, amelyek a következők:

 1.     Legyen az új kormányban továbbra is önálló miniszter felelős a K+F és az innováció területéért.

2.      Az új kormány válságkezelő programjában a versenyképesség növelését még hangsúlyosabbá kell tenni.

3.      Az új kormánynak és a többi szereplőnek is jelentős tartalékai vannak az innováció politikai célrendszer végrehajtása során

4.       A jelenleginél még hatékonyabbá kell tenni az innováció politika regionális koordinációját.

 5.     A partnerség, a társadalmi párbeszéd olyan kormányzati feladat, aminek ki kell egészülnie a K+F és  innováció területén ágazati érdekegyeztetéssel.

 6.     Le kell csökkenteni a K+F-et és innovációt szolgáló háttér-szolgáltatásokat támogató pályázatokban az önrész értékhatárát. Az önrésznek olyan mértékűnek szabad csak lennie, hogy a pályázatokon non-profit szervezetek is elindulhassanak.

 7.     A pólus városokhoz kapcsolódó tudományos, innovációs parkok pályázati forrásokkal való támogatásánál fel kell oldani azt a kötöttséget, hogy ilyen parkok csak a pólusváros közigazgatási területén belül kaphatnak támogatást.

 8.    A létrejövő kormány a szakmai szervezetek bevonásával dolgozza ki és határozzon a hátrányos helyzetű kistérségekben levő ipari parkok átfogó válságkezelő programjáról.

9.     Az uniós szabályozásnak megfelelően az ipari parkok egy része kaphassa meg a tudományos, innovációs, technológiai park címet.

10.   Az ipari parkokat működtető 150 menedzser vállalat napi kapcsolatban áll a parkokba települt több ezer céggel, illetve a helyi és megyei önkormányzatokkal, önkormányzati társulásokkal, regionális fejlesztési tanácsokkal és érdekképviseleti szervekkel is. Ki kell alakítani annak a struktúráját, amely lehetővé teszi, hogy az ipari parki menedzser vállatok közvetlenül továbbítani tudják az Európai Unió, valamint a hazai kormányzati válságkezelés és innovációs rendszer eszközeit, forrásait a betelepült cégekhez. 

Miért fontosak az ipari parkok?

Közhely, de igaz: a mostani nemzetközi gazdasági válság kezelésekor - az azonnali tűzoltás mellett persze - kiemelt fontosságú a jövő fejlődési pályáinak kijelölése, a gazdasági szerkezet modernizációja és az innovatív beruházások felgyorsítása. Minderre azért van szükség, hogy a legsúlyosabb nehézségek csitulta után a növekedés és a versenyképesség feltételei már adottak legyenek. Épp ezért az előrelátó szakpolitikai gondolkodásban ipari parkoknak kiemelt figyelmet kell kapniuk.

            Az ipari park tulajdonképpen egy koncentrált tudásközpont - a befektetők számára optimálissá tett adottságokkal. Olyan telepszerűen kialakított kutatási, termelési és szolgáltató létesítmények együttese, amely ideális közeget biztosít a kis- és középvállalkozások innovatív törekvéseinek, együttműködésének és modernizációjának. Épp ezek miatt az ipari parkok a nemzetgazdaság válság utáni növekedésének és a munkahelyteremtésnek is fontos bölcsői lehetnek. Koncentrált fejlesztésükkel elérhető, hogy a (krízis által érzékenyen érintett) hazai vállalkozások talpon maradjanak, sőt, az eddiginél hatékonyabb működésre váltsanak. Leginkább úgy, hogy egyesítik erőiket, vagyis szorosabbá fűzik kapcsolataikat partnereikkel, megosztják egymással tudásukat, kapacitásaikat és infrastruktúráikat. 

Az Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai Parkok Egyesület (IPE) alapvető törekvése most, hogy a Magyarországon működő mintegy 210 ipari park a lehető legeredményesebben vegyen részt a gazdasági válság leküzdésében, a kilábalás elindításában. Erre annál inkább szükség van, mert hazánkban már több mint 3.500 cég dolgozik ipari parkokban, az általuk foglalkoztatottak száma pedig meghaladja a 200 ezer főt.

            Az IPE az elmúlt 15 évben a kormányzati szervezetekkel, különösen a szakmailag illetékes gazdasági tárcával szoros együttműködésben végezte munkáját. Az egyesület az elmúlt hónapokban a hazai ipari parkok menedzsereivel és az oda települt cégek képviselőivel szakmai konzultációkat folytatott Magyarország összes régiójában, hogy feltárja: milyen válságkezelő lépések és egyéb kormányzati döntések tudnák segíteni a magyar gazdaság eme szegmensének erősödését.

 

 

Csatolmány	Méret
Czirják Sándor.pdf	872.16 KB
Kabai Aniko.pdf	496.84 KB
Kovács Tamás.pdf	963.47 KB
Székely Judit.pdf	119.08 KB
Vadász István.pdf	1.05 MB
Molnár Károly.pdf	2.54 MB
Konferencia anyag - 2009 04 09.pdf	97.62 KB